Tegnap Bettiéknél voltam. Csak most jöttem rá, hogy tegnap kellett volna írnom. Így már nem olyan "frissek" az élmények....

Tegnap tudtam volna mindent leírni részletesen; ma már nem fog menni! Az emlékező tehetségem sem túl jó, meg azért jobb úgy írni ilyesmikről, hogy még akkor is úgy érzem, hogy ott vagyok és átölelsz! Igazság szerint nem úgy terveztem, hogy csak csütörtökig maradok, de hát semmi sem lehet annyira jó ahogy elképzelem. Az utóbbi időben ez jellemző (hááát) az életem eme szakaszára (Húúú. Ez nagyon költőire sikerült!). Néha boldog vagyok, -amikor összejönnek a dolgok- de inkább szomorú és boldogtalan. De tegnap és tegnap előtt, szomorúságról és boldogtalanságról szó sem lehetett! :) Nagyon jól éreztem magamat. Végre Bettivel lehettem! Nagyon sokat jelentett.

Tegnap este, talán pont ezért, hát.... Maradjunk annyiba, hogy nagyon elszomorodtam. Egyáltalán nem volt kedvem hazamenni! De aztán sajnos haza kellett mennem.... De persze azért nem tudta elrontani a kedvemet. Nagyon jó volt Veled Picim!!!

Szeretlek!!! <3

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.